Mivel nem hőkezeljük a tejet, ezért ez alapvetően határozza meg az általunk készített sajtok jellegét. Egyféle sajtot (friss, félkemény) készítünk, amit többféle fűszerrel ízesítünk. Azért, hogy a lehető legtermészetesebb formájában őrizzük meg az élelmiszert, ezért mindent megteszünk. Amire viszont nincs valóban szükség, azt nem!
Ez igen élesen rajzolódik ki a sajtkészítésünk során, amikor nagyon erősen kézzelfoghatóvá válik, hogy miért is nem dolgozunk hőkezelt tejjel. Az tény, hogy ha a tej hőmérsékletét 40 °C fok fölé emeljük, akkor olyan mértékben károsodik a fehérje szerkezete, illetve csapódik ki a benne lévő kalcium, hogy abból már nem lehet sajtot készíteni.
Ma már a feldolgozó üzemekben, ahová sok gazdaságból, viszonylag hosszú úton érkezik az alapanyagtej, sajnos nem engedhető meg, hogy ne pasztörizáljanak
(TT: hőkezelés, pasztőrizálás) , amit jogszabályi kötelezettség is erősít.
Ahhoz viszont, hogy utána mégis sajtot lehessen belőle készíteni, kalciumklorid
(TT: CaCl2) hozzáadása szükséges. Mi azért teszünk meg mindent a hőkezelés elkerüléséért, hogy ne kelljen kalciumkloridot használjunk!
Ezzel együtt azt a roppant értékes lehetőséget is meg tudjuk őrizni, hogy mivel nem öltük el az élő szervezeteket az alapanyagtejből, ezért nem válik mindenképpen szükségszerűvé a készíteni kívánt sajtot meghatározó oltó kultúra színtenyészetének használata.
Ezzel, egy teljességgel ránk jellemző, egyedi mikrobiológiai flóra alakulhatott ki, mert meg tudjuk őrizni a tej természetes beltartalmi összetételét.